Intelmek

Meghalt hozzátartozó nevére, nem szabad gyereket keresztelni. Újszülött gyereket, nem szokás megcsókolni. Akinek először felüljön a foga: az „a földbe készül".

A csecsemőnek keresztelés előtt nem szabad a nevét kiejteni. Hogy a boszorkány ki ne cserélhesse a csecsemőt mikor az anya alszik, balkezével mindig átölelve tartja a gyermeket. Ha a gyermek a másik szobában van akkor az anya amikor bemegy vagy kijön a szobából, mindig keresztet kell hogy vessen.

Mikor egy kisgyerek járni tanul (az első lépéseket megteszi), eléje a földre - hegyes tárggyal - keresztet kell rajzolni (hogy szerencsés legyen minden lépése).

Mikor a kisgyerek beszélni kezd, kis vizet kell a szájába önteni (hogy tiszta legyen a beszéde). Halotthoz nem jó kisgyereket vinni, mert akkor a halott - a másvilágon - sokat fog sírni.

Halott-jóslás

Halált jelent: hallal, gödörrel, disznóval, sóval, sárral álmodni.

Fekete színnel álmodni, gyászt jelent.

Ha magától szakad el egy húr, akkor valaki meghalt.

Ha kutya kapar a ház mellett, vagy vonít: meg kell halnia valakinek a házból.

Gyászmegszakítás

„Nagyon férjhez akartam menni. A vőlegényem is sürgette az esküvőt, viszont én még gyászban voltam, - édesapám hét hónapja csak, hogy meghalt. Mégis elszántam rá magam, hogy »elszakítom« a gyászt. Ősi szokás szerint, leterítettem egy fekete kendőt a földre, s erre egy borral megtöltött poharat tettem. Kicsit imádkoztam apámhoz, aztán a poharat a földhöz vágtam, a kendőt pedig kettészakítottam. Az üvegcserepeket, meg a ketté szakított kendőt, még aznap elástam apám sírjának a lábánál. Most már jöhetett az esküvő..."

Halott-tisztelet

A másvilágon a halottak éppen úgy élnek mint a földön, foglalkozásuk is megmarad, csak az asz-szonyok nem szülnek.

Ha meghal egy cigány, temetés után három napig az asztalon sónak, kenyérnek és egy pohár víznek kell lennie.

Jeles napokon (karácsony, újév, húsvét, pünkösd) italt visznek ki a temetőbe és az elhunyt hozzátartozó sírjára öntik. Amennyiben valaki nagyon szerette életében az italt, annak a sírjára többet öntenek.

Húsvét éjjelén, éjfél után a nők kimennek a kútra és vödörből vizet öntenek az útra a halottaknak, mert a halott a másvilágon is iszik. Akinek több halottja van több vizet önt ki.

Szerencse-hiedelem

Vásárba indulás előtt, nem szabad pénzt kiadni a házból.

Nem szabad vásár előtt enni, csak inni, de az a legjobb, ha aki szerencsével akar járni, a vásár tartalma alatt sem eszik semmit.

Nem szabad asszonynak átmenni a vásárba indulók kocsija előtt, különösen üres kannával nem. Asszonynak az istrángon nem szabad keresztüllépnie.

Indulás után, az otthon maradottak egy kis darab kenyeret dobnak a kocsi után, hogy szerencsés legyen a vásár.

Macska, nyúl keresztbefutva, igen rossz. Szerencsétlenség előjele.

Hogy szerencsés legyen a ház és a benne lakó, pünkösd éjjelén (ilyenkor szoktak járni a rossz szellemek) bodzagallyakat kell szedni és az ablakokba kell rakni. Ez véd a „ rosszak „ ellen is. sőt, ha vihar van, villámlik, kis darabot el kell belőle égetni és tüstént megszűnik a vihar.

A fehér szín jó, szerencsét jelent, különösen a fehér kutya, akár ébren, akár álomban látva. A fehér galamb is szerencsét jelent.

A kecske nem szerencsés állat, ugyanígy a csúszómászók sem, különösen nem az a béka.

Kedden, pénteken nem szabad mosni.

Kedden, pénteken este nem szabad

Este soha sem szabad seperni. A házból kifelé nem szabad szemetet seperni - csak a szoba közepe fele és ott kell felszedni -, mert kiseperné az ember a szerencsét.