Cigány nyelv

A cigány nyelv kifejezés alatt tágabb értelmezésben az Indiából elvándorolt cigányság egymással közeli rokonságban álló újind nyelvváltozatait értjük, ezek a domari, a lomavren és a romani. Közülük a lomavren önálló nyelvnek tekinthető, míg a domari és a romani nyelvek egymással inkább csak dialektuskontinuumot alkotnak.

Szűkebb értelemben a cigány nyelv csak a romani vagy roma nyelvet („emberek nyelve”, roma=„emberek”) jelenti (saját elnevezése romani šib vagy romani čhib), amely az indoeurópai nyelvcsalád indoiráni ágán belül az középind nyelvek csoportjába tartozik, így a többi újind nyelvhez hasonlóan a szanszkrit leszármazottja. Az európai – illetve az Európából az Újvilágba kivándorolt – cigányság több változatban élő nyelve (→makronyelv). A balkáni nyelvi unió tagja. Európában a romák 40%-a – kb. 4-6 millió ember – beszéli, így Európa egyik legnagyobb létszámú nyelvi kisebbségét alkotja. A továbbiakban e nyelv leírására szorítkozunk, szükség szerint utalva a többi cigány nyelvváltozatra.